Belépés | Új tag regisztrációja | Tagok :: Keklovacska.hu | Amifeszkunk.hu
Esküvő a Hazasodunk.hu-n
Esküvői albumok
Albumszabályzat |
Az albumok rendezése: Utolsó módosítás szerint / Szerző neve szerint / Az esküvő dátuma szerint
Legszebb nap az életünkben! Katonai esküvőnk volt ami látványosságnak számított Nyírmeggyesen! A hivatalos rész után a mulatság Tunyogmatolcson a Székely Fogadóban folytatódott ahol a nagyon jó vőfélyünk és zenészünk gondoskodott a jó hangulatról! Szívesen átélnénk újra az egészet!!Szinainé Lőrincz Andrea és Szinai Gábor (30 fotó, szinaine, jan.9.)
Házasságot kötöttünk 11. július 2009 Nyírmeggyesen
Legszebb nap az életünkben! Katonai esküvőnk volt ami látványosságnak számított Nyírmeggyesen! A hivatalos rész után a mulatság Tunyo...
Mivel telisteli vagyok még vendégekkel nézzétek el nekem, hogy később, de jövök a részletes beszámolómmal. Egyenlőre csak a legfontosabb...........HOGY MINDEN ÚGY SIKERÜLT AHOGY MEGÁLMODTAM!!!!Fazekas -Tatár Csilla és Fazekas István (50 fotó, okarina, jan.6.)
Házasságot kötöttünk 6. augusztus 2011 Abony - Szolnok
Mivel telisteli vagyok még vendégekkel nézzétek el nekem, hogy később, de jövök a részletes beszámolómmal. Egyenlőre csak a legfontosabb.....
Fantasztikusan szép volt! Imádunk rá visszaemlékezni! Rengeteg szervezéssel járt, de nagyon megérte! Olyan esküvőnk volt, amilyet terveztünk, sőt sokkal jobb! A sminkem és a hajam is gyönyörű volt! Csodás lett a dekorció, amiben a kedves barátaink és rokonaink is sokat segítettek , amíg én készülődtem! A kis koszorúslányok tüneményesek voltak( az esküvő előtt egy héttel érkezett meg a ruhájuk az USA-ból, nem kis izgalmat okozva ezzel nekem), a nyomomban jártak egész este, fogták a csokromat, a kezemet, mindenhová elkísértek. Nem terveztem, hogy a menyasszonyi ruha uszályát leengedem, de annyira lelkesek voltak, hogy végül a ceremóniára lecsatoltam, és ők fogták amíg visszaértünk az étteremhez. A nyitótánc szuper lett, jól éreztük magunkat közben. Nem volt koreográfiánk, drága férjem vezetett, a megtanult lépéseket, pózokat alkalmazva. A zenekarral hamar közös nevezőre jutottunk, már az első találkozáskor, a kedves basszusgitáros kolléga ( akit vendégeink csak úgy ismernek: Viktor :)) rengeteget segített nekünk a meglepetésfilmünk forgatásába, elkészítésében is ! Külön köszönet, hogy a kedvünkért megtanultak egy dalt, amit akusztikusan eljátszottak mialatt az oltárhoz vonultam, és azért is mert partnerek voltak abban, hogy Tibi eljátszhasson egy dalt nekem velük. A meglepi film szuper lett, nagy vigadalmat okoztunk vele a vendégeinknek! A torta mennyei volt, túrós-barackos, csokoládés-meggyes és Eszterházy ízesítésben. Az éjféli grillvacsorát mindenki dícsérte, nekem nem volt időm enni belőle. A hangulat hajnali 1 után hágott a tetőpontjára! Ezután volt térdenállva gitározás is, mindenki táncolt és még újdonsült anyósom is Juhász Ágnes és Juhász Tibor (30 fotó, ago, dec.29.)
Házasságot kötöttünk 5. augusztus 2011 Visegrádon
Fantasztikusan szép volt! Imádunk rá visszaemlékezni! Rengeteg szervezéssel járt, de nagyon megérte! Olyan esküvőnk volt, amilyet terveztün...
Augusztus 4-én már Szatmáron voltunk, ahol 14-órára kellett mennem próba frizurára és sminkre. Nagyon féltem, hogy pont a nagy nap előtt adom a fejem új fodrász és sminkes kezébe. Gondolom ez látszott is rajtam, mert alig lehetett egy mosolyt kicsikarni belőlem. De a végeredmény tetszett és ez egy kicsit lazított rajtam. Már csak azon aggódtam, hogy a nagy napon is megtudják csinálni ugyanezt még egyszer. A szállodában szálltunk meg szüleimmel és húgommal, párommal csak néha futottunk össze egy-egy egyeztetés erejéig. Az étteremben 5-én este helyezhettem el az ültető kártyákat, ami tervhez képest változott, mert egy nappal előtte egy pár lemondta, de egy másik pár pedig jelentkezett ,hogy mégis jönnek. Aug 6-án reggel párom küldött egy édes smst, hogy eljött a mi nagy napunk, és hogy szeret, ez azon kívül, hogy nagyon jól esett, adott egy löketet:) A fodrásznál ülve (apu a szállodában volt, várta a vendégeket) apu telefonált, hogy beállított egy pár, aki előtte azt jelezte, hogy nem jön.... Mondanom sem kell, hogy tiszta ideg voltam, mert sem ültetőt nem készítettem nekik, sem hely nem volt már nagyon az asztaloknál, mert úgy lett berendezve a terem, ahány főre számoltunk. Ráadásul nem ültethettük akárki mellé, így ment fejben a sakkozás, h kit kéne elültetni még. Éttermeseknek már nagyon elegük lehetett belőlem, annyit variáltam, hogy szerintem senki más nem variált ennyit:))) De sajna nem tehettem róla, nem az én szétszórtságom volt a változtatások oka. Közben párom elintézte a két plussz széket és annak felöltöztetését... Anyuval smink és haj után rohanás az étterembe ültetőket variálni. Én fátyolban és strandruhában rohangáltam :DDD 11órára mentünk a fodrászhoz a koszorús lányokkal és anyuval, és olyan 14után értünk vissza a szállodába. Ekkor még pár vendéget gyorsan köszöntöttem, akibe belebotlottunk és már menni is kellett öltözni. Anyu öltöztetett engem és a húgomat is, a legjobb barátnőm pedig asszisztált és segített nekünk. A szállodai szoba ablakából figyeltem a történéseket. 300km-ről vártunk egy buszt, ami a násznagyaimat is hozta és a násznép nagy részét, de sajna nem értek oda időben, mert a tachográf miatt meg kellett állnia a sofőrnek pihenni. Fél 4re jöttek a vőlegényék, apu még mindig nem volt átöltözve, várta a vendégeket, nagyon nagy rohanás volt....Én meg már teljes díszben, tehetetlenül álltam a szoba ablakában és olyan nagyon szívesen segítettem volna, de nem mehettem ki:D Láttam, ahogy a vőlegényt fényképezi a fotósunk a menyasszonyi autónál . Olyan fess volt:) 4előtt egy kicsivel befutott a busz, mindenki rohanva szállt le róla és ment mindenki a szobákba átöltözni.....Akkor egy kicsit megkönnyebbültem, de csúszás már akkor volt. Az az egy vigasztalt, h a lánykikérésre több időt számoltam, kb fél órát, amire csak 10-15perc kellett. Várakozás közben a fényképész bejött hozzám a szobába és kicsit oldva a feszültségem, próbált pár képet kicsikarni belőlem. Eljött a nagy pillanat, hallottam, hogy a muzsikusok már az én szobám előtt húzzák a nótát, és a vőfély kint már mondja a beszédét és nem akarnak kiadni :) Aztán bejött értem és kivezetett a páromhoz:) Sokan voltak és mindenkin láttam a meghatottságot. A búcsúztatásom sírásban tört ki, édesanyám, nagymamám, húgom és még édesapám is sírt. Én nagyon kellett tartsam magam a sminkem miatt, de én sem bírtam. Aztán indult a nászmenet, mentünk a templomba. Vőlegény és a menyasszony külön autóban, a vőlegény a menet elején, én a menet legvégén. Templomnál már nagyon éreztem a szívem dobogását, nagyon izgultam és leginkább azért, hogy a fogadalomtétel közben ne sírjam el magam és tudjam végigmondani. Páromat bekísérte a húga, engem pedig édesapám. Gyönyörű volt az a pillanat, mikor mindenki feláll és titeket néznek, miközben szép lassan vonulsz be édesapáddal. Református szertartásunk volt, bekövetkezett amitől féltem, de nem a fogadalomtétel során, hanem a tiszteletes beszéde során. Nagyon sokan megkönnyezték a beszédét. Olyan szépen beszélt, hogy mai napig halljuk a visszajelzéseket, hogy mennyire szép szertartás volt. Nem úgy kell elképzelni a szertartást, hogy Istenről és annak nagyságáról szól, hanem teljes egészében rólunk szólt és az életünkről. A főpróbán nem is értettem, hogy miért kér el tőlünk annyi részletes információt rólunk. A beszédébe beleszőtt mindent a születésünktől a megismerkedésünkön át az esküvő napjáig. Nagyon szép hasonlatokat használt. Közben néha egymásra pillantottunk párommal és az a nézés, pillantás olyan sok mindent elmondott.... Szerencsére a ruha malőröm jól sült el, mindenkinek nagyon tetszett a ruhám, párom mondta h nem is érdekli h milyen volt az előző, mert ez tökéletes:) Szertartás után a parkban fényképezkedtünk a násznéppel, csoportképeket csináltunk, majd a násznép az étterem felé vette útját, mi pedig maradtunk fotózkodni. A park után elmentünk egy retro stílusú étterembe, ahol a kertben és benn is csináltunk pár képet. Nagyon szép időnk volt, szinte csak kinn fotózkodtunk végig. Amii nagyon jól esett, hogy láttam a párom arcán az elégedettséget, szerintem nem számított rá, hogy sikerül így kirittyentenem magam :D Egy pillanatot sikerült is elcsípnem, amikor odahajolt a fotóshoz és megkérdezte: ugye milyen szép? :)))) Ezután az étterembe mentünk mi is. A fotós út közben mondta, hogy azt a mennyiséget, amit egész éjszaka alatt szokott fényképezni, azt már a fotózásunk alatt ellőtte, olyan szép idő volt és annyira jó pillanat volt. Étteremnél koccintás és az ifjú pár köszöntötte a násznépet. Egész nap nem ettem semmit, de az nem is nagyon izgatott, inkább szomjas voltam:) Ittam vagy 3 pohár vizet és faltam pár falatot az előételből, mert hamarosan a leves következett. És innentől minden olyan nagyon felgyorsult és olyan nagyon gyorsan zajlott, hogy nem akartam elhinni, állandóan kérdeztem h már ennyi az idő?:D Párom násznagyai az este folyamán előállt egy meglepetéssel. Megkértek mindenkit, hogy menjünk ki az étterem elé, a szálloda udvarára... Kinn minden párt egy kívánságlámpás várt és azokat engedtük fel az égbe. Nagyon meghatódtam, és nagyon jól esett ez a gesztus. Mindig néztem a lámpásokat, de nem igazán tudtam elképzelni, hogy milyen lehet és ezért nem is vállaltam be. De azt kell mondjam, hogy aki gondolkodik rajta, az valósítsa is meg, mert egy felejthetetlen emlék. Ahogy a fekete égen a kis fények sokasága egyre inkább távolodik, gyönyörűűűűű. Nagyon sokáig lehet látni a fényüket és nagyon messzire elszállnak. A hangulatot is eléggé feldobja, mindenkinek nagyon tetszett. Nagyon jó volt a zene is, a menyasszonytánc is lezajlott úgy ahogy illik:) Nagyon jó, hogy vettem egy kényelmes cipőt, mert már a fotózás alatt majd' leszakadt a lábam. Csere után teljesen felszabadult lettem :D hipp-hopp eljött az éjfél és a tortánk, ami nagyon finom volt, még most is ennék belőle, akkor valahogy nem voltam annyira éhes a sok menü után. A buli olyan 3óra magasságában kezdett laposodni, mivel mindenki messziről jött és sokat utazott, így sokan elindultak lefeküdni, volt aki már indulnia is kellett vissza, így olyan 4óra magasságában már az utolsó vendégek is elszállingóztak. Mi még az étteremben összeszedtük a virágokat és a maradék italokat összeszámoltuk, hogy a nagykernek mennyit kell majd visszavennie. Párom hazaugrott ruháért magának másnapra és olyan fél 6körül kerültünk ágyba. Reggel 9után már ébren is voltunk, készülődtünk hazafelé, mert délben el kellett hagynunk a szobákat. És végül: mindenki azt mondja h minden pillanatát élvezni kell, mert nagyon gyorsan elszáll az egész, és tényleg így van, másfél év készülődése olyan gyorsan elszállt, hogy most nosztalgiázva érzem azt h kicsit kiürült az életünk:) Nem kell vagdosni, nyomtatni, tervezni stb..:) összességében nagyon szép és jó volt minden és nagyon remélem h mindenki ugyanígy érezte a vendégek közül. Persze vannak örök elégedetlenek, akiktől már kaptunk ilyen visszajelzéseket, de ezekkel próbálok nem foglalkozni :) az összes kép: https://picasaweb.google.com/emese.zsolti/20110806_LagzinkBócsi-Szabó Emese és Bócsi Zsolt (50 fotó, mese, dec.27.)
Házasságot kötöttünk 6. augusztus 2011 Szatmárnémeti
Augusztus 4-én már Szatmáron voltunk, ahol 14-órára kellett mennem próba frizurára és sminkre. Nagyon féltem, hogy pont a nagy nap előtt ado...
A szervező munka az utolsó héten egy rémálommá vált. Természetesen mindenki, mindenről a főszervezőt, azaz a menyasszonyt kérdezi, és én már azt sem tudtam sokszor, hogy fiú vagyok-e vagy lány. Pénteken nagy vihar és szakadó eső volt, és nagyon kétségbe voltam esve, de másnapra ragyogó napsütéses időnk lett, szerencsére nem kánikula, hála a pénteki nagy esőnek. A részletekkel nem szeretnék senkit untatni. Gyorsan lezajlott az egész nap. Nálunk is voltak kisebb bakik, amiből a vendégek semmit nem vettek észre. Egyetlen játékunk volt, a kocsis játék, de az mindenkinek nagyon bejött. Folyt. köv....Végsőné Kulcsár Anita és Végső Róbert (50 fotó, anitakulcsar, dec.14.)
Házasságot kötöttünk 7. augusztus 2010 Tiszarádon
A szervező munka az utolsó héten egy rémálommá vált. Természetesen mindenki, mindenről a főszervezőt, azaz a menyasszonyt kérdezi, és én...
A Nagy Napon reggel fél 7kor keltem,mert 7re a szombathelyi tesco parkolójában kellett lennem édesanyámmal.Ugyanis a fodrászom Herendről utazott fel Szombathelyre,hogy megcsinálja mindkettőnk frizuráját.Így kb 6óra alvás után otthagytam a Vőlegényemet a hotelszobában,had aludja simára magát. :) Már ekkor fura volt,hogy túl nyugodt vagyok.Én,aki mindig mindenen agyon görcsöli magát.A fodrászom nagyon ügyes és gyors volt,így volt egy órám még a sminkesig.Addig anyuval pihentünk,megreggeliztünk.Utána elvitt a sminkeshez,ahol olyan szép Unger-Szabó Kinga és Unger Alex (48 fotó, szabo.kinga87, dec.7.)
Házasságot kötöttünk 26. augusztus 2011 Szombathelyen
A Nagy Napon reggel fél 7kor keltem,mert 7re a szombathelyi tesco parkolójában kellett lennem édesanyámmal.Ugyanis a fodrászom Herendről utazot...
Lányok… Férjhez mentem :) Csodás érzés :) Az esküvő előtti nap még rohangáltunk ide-oda. Főleg azért, hogy találjunk nekem egy rendes cipőt, ami végül sikerült. Pénteken elég későn értünk haza, mert anyukénál elbeszélgettük az időt, így abból, hogy este 10kor lefekszünk aludni konkrétan hajnali 1 óra lett. Reggel fél hatkor nem is sikerült felkelni Krisztián ébresztett fél 7 kor. Kicsit bepánikoltam, mert utálom ha „elalszom”, mert attól félek nem lesz semmire időm. De lett, így a pánik is hamar elillant. Krisztián mondta, még péntek este, hogy csak nyugi ne idegeskedjek, semmi miatt Ő mindent elintéz. A lényeg, hogy legyek szép és nagyon boldog. 8 órára lementem a sminkeshez, fél 9-re jött a fotósunk. A sminkem maga lett a csoda és az ott készült képekből még ők is kértek :) 9 órára készen is lettünk, itt kiderült, hogy majd csak kettő óra körül találkozunk a másik fotósunkkal, aki még profibb (bár ennél profibb nem tudom, hogy lehet valaki, mint ami Gyöngyi volt :) )és úgy indulunk majd el. Miután kész lett a smink átmentünk a tesómékhoz, mert sógornőm csinálta a hajam. Akkor megbeszéltük, hogy nekem sokkal jobban tetszett mikor csak be volt göndörítve így legyen olyan. Majd Gyöngyi engem hazavitt és megbeszéltük, hogy fél 2-re értünk jön a párja (aki szintén fotózik) kocsijával. Krisztián nem győzte dicsérni a sminkemet és a hajamat, azt hajtotta folyton, hogy milyen gyönyörű vagyok. :) Hamiztunk beszélgettünk és pakolásztunk totálisan nyugodtak voltunk mind a ketten. Anyuék megérkeztek délre hozták a ruhámat és mindent, ami még kell (harisnya, kistáska stb.) Nem hiszitek el…Ők sokkal idegesebbek voltak,mint mi. Elkezdtünk készülni, a lányok öltöztettek apu csak nézett, Krisz is készült, de nem látott, míg el nem készültem. Rájöttünk, hogy mi lesz a hajammal és a sminkemmel ,ha belebújok a ruhába? Így hát zacskót húztunk a fejemre :D így semminek nem esett baja. Mikor Krisz meglátott láttam rajta, hogy nagyon büszke :) Nagyon tetszettem neki és persze Ő is nekem én sem győztem dicsérni őt :) Gyakoroltunk még egy pisilést ( hogy hogyan fog majd menni, ha esetleg kéne) aztán el is indultunk a fényképezésre. Öltöztetés közben amúgy mondták,hogy szép kis menya vagyok…Ásítoztam…na, jó hát nem volt a legizgalmasabb pillanat mikor azon tanakodtak,hogy hogyan fűzzék a ruhámat :D A kocsink olyan szép volt ez is a fotósunké volt ,pontosabban a párjáé :) Felszedtük a másik fotóst is (Györgyi), majd elindultunk a városligetbe. Nagy nehezen találtunk helyet is így el is kezdtük a fotózást. Sok volt a turista így ők is készítettek rólunk lesifotókat is :) De miután eltelt majdnem két óra és rettentően meleg lett és a kocsiban hagytuk a vizet ( hát persze miért is ne) már nem voltunk túl lelkesek…Nem gondoltuk,hogy ez ennyire fárasztó lesz :) A legviccesebb pillanat az volt,mikor mentünk tovább keresni jó helyet a képekhez szembe jött velünk egy csapat lány. Lánybúcsú volt éppen, így a menya odaszaladt hozzám, hogy azonnal írjak a jegyzetfüzetébe jókívánságokat. Én serényen írtam , a fotók készültek a lányzó pózolt… Aztán mondtam, hogy többet ne itassák szegényt (már alig bírt beszélni… mire kinyögte, hogy adjam neki a csokromat… :D ). A Széchenyi fürdőbe bekéreckedtünk pisilni, mert már nem bírtam tovább (főleg mikor a csobogónál készültek a képek…igaz akkor már annyira vágytam egy korty vízre,hogy csak azért tudtam nézni a kutat :) ). Majd készült még pár kép és indultunk is a helyszínre. Elmentünk felfrissülni, lassan meg érkezett mindenki. Mindenkinek köszöntünk, beszélgettünk. Akkor mér midig nem volt izgalom rajtam. Néha éreztem már, hogy legszívesebben elsírnám magam, de csak tartottam és tartottam vissza a könnyeimet.Gyorsan elmentünk még egy frissítésre a nővéremmel és a legkisebb koszorúslánnyal.Felmentünk mindenkivel akire szükség volt ( apa , anya, koszorúslányok és a tanúk) és még várakoztunk ,mert előttünk esküvő volt még…Na akkor ott totál eltört a mécses és annyira sírtam,hogy alig kaptam levegőt…Szegény lányok és Krisz nem győztek vigasztalni. Megnyugodtam aztán már mehettünk is be. Elmondtak mindent, hogy mi hogy fog zajlani, aztán mi hátra mentünk és a nép bevonult a terembe. Elkezdődött a bevonulás. Én apu karját úgy szorítottam, mint még soha semmit… Nagyon féltem. Aztán mire felértünk a kis helyünkre, apu mondta, hogy ne sírjak, de neki is tiszta könny volt a szeme így hát elkezdtem bömbölni :) Én végig bőgtem az egészet, Krisz nagyon ügyesen végig vigyorgott. A ceremónia nagyon szuper volt :) Jött a csokordobás,amit a koszorúslányom kapott el, Krisz eldobta a legényfogót, amit a bratyóm fogott meg . Készült még rengeteg közös kép. Mikor jöttünk ki a teremből, a barátnőim megkérdezték: Bogi és hol van a fátylad? Na basszus… Erika gyönyörűsége így sajnos nem került a fejemre ,amit nagyon sajnálok. Egy óra közös fotózás után elindultunk hozzánk . A barátnőm segített átöltözni, még rendbe szedtük magunkat és elindultunk vacsizni. A vacsorára a legjobb barátaink és a család jött el. Rengeteget ettünk…Iszonyat mennyiség megmaradt, de a vacsora is annyira jól sikerült, akkor is nagyon jól éreztük magunkat :) Vacsora után Krisz tanúja és tesója elköszöntek ,mert ők már mind kisbabásak így menniük kellett haza, Anyuék és a fotósaink is elköszöntek tőlünk. Az étterembe Krisz visszasietett és hozott nekem egy szál vörös rózsát. Olyan édes volt. Majd a mulatozást nálunk folytattuk. Volt itthon minden, ami kellett. Pia , sütemények , pogácsák (ezeket, mint anyukám sütötte). A vendégek sorra érkeztek hozzánk, megkaptuk az ajándékainkat. Nagyon jól éreztük magunkat, már nagyon rég nevettem ennyit, mint az nap este. A vendégkönyv is szépen megtelt ( a legkisebb koszorúslányomtól csodaszép rajzot kaptunk bele :) ) Úgyhogy az este tökéletes lett :) 2 óra előtt elmentek az utolsó vendégek is. Mi még kicsit beszélgettünk majd ledőltünk aludni, hát nem kellett minket elaltatni az tuti :) Másnap pedig majdnem délig aludtunk, arra keltem fel,hogy a Férjecském a Szépség és a Szörnyeteget nézi :) . A tegnapi napunk pihis volt és a mai is…Péntekre kaptam időpontot,hogy az új (!) személyimet megcsinálják :) .Még a ruhámat kimosom és elkészítem a kis dobozt,amibe minden emléket (harisnya, ékszer, blokkok, homok, a gyűrűink papírjai stb.) beleteszünk, hogy majd büszkén mutogassuk a gyerekeinknek :) . Nagyon szuper volt minden. Kis esküvőnk volt, de mindenkinek azt kívánom, hogy teljen ilyen gyönyörűen a napja. És higgyétek el nem az a fontos, hogy több száz vendég ott legyen és ,hogy hatalmas kastélyokban legyetek, hanem az hogy mindenki őszintén örüljön veletek . Csodás az az érzés, mikor az igaz barátoktól azt hallod, hogy legyünk nagyon boldogok és annyira ölelnek,hogy el sem akarnak minket engedni. :) Remélem tényleg mindenkinek ilyen fantasztikus lesz a NAGY NAPJA mint a miénk. Amúgy ma vagyunk 3 évesek :) . Kaptunk egy nagyon szép könyvet az egyik barátnőm anyukájától ebből leírok nektek egy idézetet,ami nagyon megtetszett.( a könyv címe: A házasság dicsérete, ha tudjátok szerezzétek be,mert nagyon szép) : „A házasság örömei a földi mennyország, Az élet paradicsoma, mennyei királyság, a lélek nyugalma, Az összhang hajtóereje, földi halhatatlanság, A gyönyörök örökkévalósága; a hű asszony számára Nincs ennél különb gyógyszer. „ (John Ford) Köszönök Nektek is mindent lányok. Ezernyi ölelés és puszi érte :) A büszke feneség ( :) ) : SzupercicumicuK-D. Boglárka és K. Krisztián (38 fotó, szuper.cicumicu, dec.4.)
Házasságot kötöttünk 10. szeptember 2011 Budapesten
Lányok… Férjhez mentem :) Csodás érzés :) Az esküvő előtti nap még rohangáltunk ide-oda. Főleg azért, hogy találjunk nekem egy rendes...
Mindkettőnk életének legboldogabb napja volt. Nem minden alakult terv szerint (a polgárin esett az eső, így nem lehetett a kertben tartani), így is csodás volt, mindenkinek nagyon tetszett az egész nap. Gyönyörű és kimondottan személyre szabott volt a polgári és a templomi szertartás is. Minden tökéletes volt. Köszönet érte mindenkinek!Serfőző-Pintér Zsuzsanna és Serfőző Gábor (47 fotó, szuzus, nov.27.)
Házasságot kötöttünk 28. május 2011 Pásztón
Mindkettőnk életének legboldogabb napja volt. Nem minden alakult terv szerint (a polgárin esett az eső, így nem lehetett a kertben tartani), íg...
Az esküvőt megelőző napok elég nyugalmasan teltek, mindössze péntek este volt egy kis kiborulás, de már nem emlékszem miért. Meg szombat reggel, amikor odaértem a fodrászhoz, de utána már jó volt a hangulatom. Szóval szombat reggel fél 6 kor ébredtem magamtól, nem kellett az ébresztő. 6 kor elindultam a fodrászhoz, 9 előtt végeztünk is. Átsétáltam a sminkeshez, közben már az örömanyák is fodrászkodtak egy másik helyen. Amikor én végeztem, átmentem hozzájuk, tele volt az a fodrászat, mindenki megdícsért milyen szép lett a hajam meg a sminkem. Telefonáltunk, hogy akkor jöhet valaki értünk. De még előtte, jó hogy anya haza telefonált apának, hogy ugye elmentek már a virágokért. A reakció: miért már menni kell érte? Férfiak……. 10 óra körül már itthon is voltunk, de én rohantam mert még meg kellett vasalni a szoknyám felső rétegét. A vőlegény ekkor már virított a szép öltönyében. Már várt a fotós, bepakoltuk a ruhákat és a kellékeket az ágyra, csinált pár képet, aztán irány öltözni. Sógornőm és a szomszéd segített, de mondták is, hogy kellett hozzá két ember. Már elmúlt 11 óra, mire elkészültem, és kimentem Páromhoz, aki akkor látott meg először. Én akkor elsírtam magam, mert november óta vártam erre a pillanatra. De Jani nyugtatott, hogy gyönyörű szép vagyok, ne sírjak. Egy két könnycsepp, aztán indultunk fotózni, de nem a fekete menyasszonyi autóval, mert földes úton kellett menni a helyszínre, és nem akartuk, hogy poros legyen. Elmentünk a téglamúzeumba, egy vár szerűség ez, amit a tulajdonos saját maga a két kezével építgetett sok-sok év alatt. Szép fás, szőlős kertje van, terasz, zongora, boltívek. Faragott asztalok székek. Esküvői fotózás ott tudomásunk szerint még nem volt. Nagyon kíváncsi vagyok az ott készült képekre. Ezután lementünk a Balcsi partra. Mondta egy horgász a Páromnak, hogy úgy látja meg volt a jó fogás. Épp akkor ment ki egy vitorlás, arról is integettek, dudáltak. Délután egyre haza értünk. Én gyorsan befutottam a lakásba, hogy ne nagyon lássanak. Akkor már itt voltak a koszorúsaim is, velük beszélgettünk meg megnéztük a barátnőm képeit, amit ő csinált a fotózáson. Ebédeltem egy keveset, aztán vártunk. Leskelődtem az ablakon. 2-kor megjöttek a zenészek, amikor elkezdtek játszani, egy kicsit újra elérzékenyültem. Aztán megjött a vőfély is. Hamar elszállt az idő, mert már csak azt hallottam, hogy elkezdték a vőlegény búcsúztatását. Én meg bent a házban, a bolondmenyasszonnyal vártam. Aztán jöttek értem, és onnantól felgyorsultak az események. Feltűztem a kitűzőt, felkötöttük a szalagot a vőfélybotra, és indultunk is a kocsikhoz. Irány a templom szép lassú menetben, végig dudáltuk az utat. Ott nem volt semmi gond, nem sírtam, mert a bejáratnál állt a bátyám az unokaöcsémmel, aki nevetett, meg táncolt az apja ölében amint meghallotta az orgonát. Szép volt a szertartás, szerencsére most nem hadart a pap. Lehetett érteni minden szavát. Nem tudom mennyi ideig tartott, nem volt időérzékem aznap. Kifelé menet persze néhányszor jól megtaposta a szoknyámat a pap. Ja, volt a papnak egy „kegyetlen” húzása: az oltárdísz mögött ott volt neki egy ventilátor, amit szépen maga felé fordított, mi meg olvadtunk. Ott készült csoportkép, aztán átsétáltunk a polgárira. Persze a szülők ajándéka a kocsiban maradt, azért sógorom visszaszaladt. Ott már a férjemmel együtt vonultunk be a zenénkre. Nem tudom mások mit szóltak hozzá, de nekünk nagyon tetszett. Sokáig bírtam a könnyeimmel, csak a fogadalom mondását nem bírtam, el-el csukló hangon mondtam az akv után. Férj és feleség lettünk, alig vártuk a pezsgőzést, mert nagyon szomjasak voltunk már. Az épület előtt fogadtuk a gratulációkat, eldobtam a csokrot , ami 3 részből állt. Utána jött a combcsipke dobása. Eljátszottuk, hogy épp akkor veszi le a lábamról a szoknya alól, de a zsebében lévőt vette ki, és dobta el a Férjem. És a testvére kapta el. Ezután a násznép elindult az étterembe, mi meg a koszorúsokkal egyet fotózni. De azt már nem bírtuk sokáig, szomjasak voltunk, kissé fáradtak, és hát nagyon melegünk volt. Fél 7-kor már mi is ott voltunk az étteremnél. Nagyon szép lett a dekoráció, a virágok is gyönyörűek voltak. A csokrom is pont olyan lett, mint amilyent elképzeltem. Barátnőmtől pedig kaptunk 1-1 pezsgős poharat az volt a mi ültetőnk. Elkezdődött a vacsora. Nagyon finom volt minden, és bőséges. A fogások között játszottunk is, kellett is az idő, mert annyi kaja volt, hogy rögtön egymás után nem is lehetett annyit enni. Na meg bent a teremben 1000 fok volt, a hajamból csöpögött a víz. Kellett levegőzni is az udvaron. Voltak játékok: az említett videón lévő 1 test 1 lélek nevű, tányértörés (műanyag, porcelán), Janinak vádli felismerő játék, nekem has felismerő. Újságos tánc, seprűs tánc. A menyecsketánc jó gyorsan lepörgött, csak kapkodtam a fejem. Vettek nekem egy kis pihenőt is, jó is volt mert kicsit szédültem már. Aztán 2 óra körül elkezdtek szállingózni a vendégek. Utána még játszottunk seprűs sorversenyt. 3 óra körül a zenekar eljátszotta az utolsó nótát, kicsit összepakoltunk, és mentünk aludni. Nagyon szuper volt! Újra átélném nagyon szívesen. Nem sok mindent csinálnék máshogy. 1 év munkája volt, de megérte. Csak pozitív visszajelzéseket kaptunk.M. H. J. és M. G.J. (50 fotó, ditania, nov.26.)
Házasságot kötöttünk 3. szeptember 2011 Balatonbogláron
Az esküvőt megelőző napok elég nyugalmasan teltek, mindössze péntek este volt egy kis kiborulás, de már nem emlékszem miért. Meg szombat re...
No, itt vagyok, a nászút csodás volt, már mennék is vissza. Itthon romokban a lakás, az utolsó nyári napokon felújítunk. Úgyhogy a lomok tetejéről íme a beszámoló. Nagyon jól sikerült minden, büszke vagyok magunkra, mert mindent mi szerveztünk és a legtöbb dolog az elvárásoknak megfelelően jött össze. A meghívóktól az ültetőkártyákon át a köszönőajándékig minden két kis kezem munkája. Nem vagyok az a stresszes típus, aki már reggel 6-kor a fodrásznál cidrizik, így csak fél 9 felé keltem fel, és 10-re mentem a fodrászhoz. Szerintem csodaszép lett a frizurám - köszi, Ágó! Utána következett a sminkes, Szilvike ismét csodát tett, még egy laza cigire és szendvicsre is jutott idő. Innen mentünk a Hotel villa Völgybe, ahol lezuhanyoztam, és szép komótosan felöltöztem. Amikor a virágok megérkeztek, akkor viszont kis híján elájultam, mert annyira nem a megbeszéltek szerint csinálta a virágos, hogy ettől jobban már el se ronthatta volna. Ráadásul a díszek le is szakadoztak róla. A koszorúslányok virágairól pedig jobb nem is beszélni. (Ez az egy, amivel nem voltunk megelégedve, de ezzel a legmesszebbmenőkig nem!!) Anyucikám szerencsére megőrizte a hidegvérét, először telefonon jól leteremtette a virágos nőcit, utána belém diktált egy adag vodkát, majd helyrehozta a csokromat, amennyire tudta. A fotósunk is megpróbálta a legjobbat kihozni belőle. A képeken már egész vállalható. A templomba fél 4-kor indultunk, picit petyergett az eső, de mire odaértünk, el is állt. A templomban látott meg Attila először, mondhatom, leesett az álla. :) A szertartás nagyon megható volt a drága Lajos atyának köszönhetően. Az esküvő után egy órát fotózkodtunk a templom kertjében, addig a vendégeket az étterem kerthelyiségében fogadták. Mi kb 18.00-ra értünk oda, 18.30-kor kezdődött a vacsora, utána pedig buliztunk hajnalig. Nagyon szép és emlékezetes nap volt számomra, de még egyszer nem csinálnám végig. :-)Majd 25 év múlva. És azóta is minden nap életem legszebb napja!Tóth-Szakra Eszter és Szakra Attila (36 fotó, eszter1207, nov.23.)
Házasságot kötöttünk 23. július 2011 Egerben
No, itt vagyok, a nászút csodás volt, már mennék is vissza. Itthon romokban a lakás, az utolsó nyári napokon felújítunk. Úgyhogy a lomok te...
Admin piros hazasodunk@hazasodunk.hu | Levél írása | Rólunk